ZALAHALÁP TELEPÜLÉSI

ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

 

3/2011. ( IV.29.) önkormányzati rendelete

/EGYSÉGES SZERKEZETBEN/

 

a SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

 

Zalahaláp Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (l) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

 

I. FEJEZET

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

 

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Zalahaláp Község Önkormányzata Az önkormányzat jogi személy.

 

(2) Az Önkormányzat székhelye, pontos címe: 8308 Zalahaláp, Petőfi tér 4.

 

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Zalahaláp Község Önkormányzatának képviselőtestülete.

 

(4) Az Önkormányzat pecsétje: Kör alakú, közepén az állami címerrel, melynek felirata: Települési Önkormányzat Zalahaláp

 

(5) Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:

a) a Képviselőtestület üléséről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,

b) a testület által adományozott okleveleken.

 

(6) A Polgármester és a Körjegyző hivatalos kör alakú pecsétje közepén a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat:

 

a) Zalahaláp község Polgármestere

b) Körjegyző Zalahaláp

 

(7) A Polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepet méltó módon ünnepelhesse. A település ünnepe: a falunap minden év augusztusában.

 

2. § (1) Az önkormányzati hivatal: Zalahaláp és Sáska községek Körjegyzősége.

 

(2) A Körjegyzőség székhelye: 8308 Zalahaláp, Petőfi tér 4.

 

(3) A Körjegyzőséget Zalahaláp és Sáska Települési Önkormányzatok alakították meg és tartják fenn az igazgatási feladatok ellátására, megállapodással.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II. FEJEZET

 

AZ ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS

SZABÁLYAI

 

AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGOK

 

3. § (1) Az Önkormányzat saját felelősségére közvetlenül vesz részt vállalkozásokban. Segíti a vállalkozás élénkítését, piacgazdaság-barát környezet és feltételrendszer kialakítását.

 

Amennyiben az Önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásokban részt vesz, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, illetőleg közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet, melynek hiányában a napirend nem tárgyalható.

 

(2) A Képviselőtestület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a Képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

 

(3) A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati Testületbe választott képviselőik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzathoz való közösségi jogaikat.

 

(4) A Képviselőtestület hatáskörét bizottságaira és a polgármesterre átruházhatja.

 

(5) A Képviselőtestületet a polgármester képviseli.

 

4. § (1) Az önkormányzatiság kifejezésre juttatása érdekében a Képviselőtestület együttműködésre törekszik Sáska Települési Önkormányzattal. Az együttműködés keretében biztosítja:

a) a közös fenntartású Háziorvosi Szolgálatműködtetését,

b) a Körjegyzőség működtetését,

c) a közös fenntartású „KACAGÓ” Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda-Bölcsőde működtetését,

d) Sáska és Gyulakeszi Települési Önkormányzattal a Csontváry Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény működtetését.

e) a Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulással a gyermekjóléti szolgálati és a szociális alapellátási szolgáltatások működtetésében.

 

(2) A Képviselőtestület feladatának ellátása során a nyilvánosságra törekszik. Hatáskörének gyakorlásakor figyelembe veszi a települési fórumokon elhangzott véleményeket, javaslatokat.

 

(3) Lakossági fórumok:

a) falugyűlés,

b) önszerveződő közösségek, egyesületek, szakmai szervezetek.

 

 

5. § (1) A Képviselőtestület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a Megyei Önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester feladata.

 

(2) A Képviselőtestület feladatainak ellátása érdekében továbbra is részt vesz a Kistérségi Társulásokban. A térségi Társulásokban a Képviselőtestületet a polgármester képviseli. Egyedi megbízás alapján az alpolgármesterekre ruházhatja.

 

6. § (1) A Képviselőtestület a törvény által meghatározott keretek között a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben szabadon dönthet. A törvény felhatalmazása alapján, valamint a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére önkormányzati rendeletet alkothat.

 

(2) A Képviselőtestület közfeladat ellátását szabadon vállalhatja. A közfeladat önkéntes vállalása előtt minden esetben meg kell vizsgálni, hogy annak ellátása mennyiben szolgálja az állampolgárok érdekeit és azt, hogy a feladat ellátásához a pénzügyi forrás biztosított-e.

 

(3) Az önkéntes közfeladat vállalásához, megszüntetéséhez minősített szavazattöbbség szükséges.

 

 

III. FEJEZET

 

A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT

 

A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT

FELADATA, HATÁSKÖRE,

SZERVEI

 

7. § A Képviselőtestület a kötelezően ellátandó feladatairól – lehetőség szerint – önálló önkormányzati rendeletet alkot.

 

8. § A Képviselőtestület a település-fejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át.

 

9. § (1) A Képviselőtestület hatáskör gyakorlását az 1. számú függelékben foglaltak szerinti felsorolással a Polgármesterre ruházza át.

 

(2) A Polgármester az átruházott hatáskörök gyakorlása során köteles figyelembe venni az önkormányzat rendeletében foglaltakat a szociális ellátásokra, valamint a gyermekvédelmi ellátásokra vonatkozóan.

 

(3) A Polgármester az átruházott hatás-körben hozott döntésekről a Képviselő-testületnek a soron következő ülésen köteles beszámolni.

 

IV. FEJEZET

 

A KÉPVISELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSE

 

 

10. § (1) A Képviselőtestület tagjainak száma 7 fő.

 

(2) A Képviselőtestület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

 

Alakuló ülés

 

11. § (1) Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök nyitja meg és vezeti a Polgármester eskütételének megtörténtéig.

 

(2) Az alakuló ülésen a Polgármester és a Települési Képviselők esküt tesznek. Az esküt a Helyi Választási Bizottság elnöke veszi ki a Polgármestertől és a települési képviselőktől.

 

(3) Az alakuló ülés napirendje:

a) a Helyi Választási Bizottság tájékoztatójának tudomásulvétele és a megbízó- levelek átadása,

b) a Polgármester és a Képviselőtestület eskütétele,

c) a Polgármester programjának ismertetése,

d) a Polgármester illetményének megállapítása,

e) az Ügyrendi Bizottság megválasztása,

f) az Alpolgármesterek választása titkos szavazással, zárt ülésen és az alpolgármesterek eskütétele,

g) az Alpolgármesterek tiszteletdíjának megállapítása,

h) megbízás adása az SZMSZ felülvizsgálatára.

 

 

 

 

 

Rendes és rendkívüli ülés,

közmeghallgatás

 

12. § (1) A Képviselőtestület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit az Önkormányzat tulajdonában lévő épületben (Tanácskozó teremben) tartja, évente legalább 6 alkalommal.

 

(2) A Képviselőtestület a nyári szabadságok miatt minden év július 1. napjától augusztus 31. napjáig ülésszünetet tarthat.

 

(3) A Képviselőtestület ülését a Polgármester hívja össze, akadályoztatása esetén az Alpolgármester, a Polgármester és az Alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke.

 

13. § (1) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a Képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

 

(2) A Képviselőtestület ülésének idejét, helyét és napirendjét a helyben szokásos módon a hirdetőtáblákon, és az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

 

(3) A Képviselőtestület nyilvános ülésének anyagát a Körjegyzőségen az ülést megelőző 5 napon belül az állampolgárok megtekinthetik.

 

(4) A meghívóhoz mellékelni kell a fő napirendekre vonatkozó előterjesztéseket írásban. Vegyes ügyek esetében általában mellékelni kell írásban az előterjesztést, kivéve, ha az ügy eldöntése sürgős, és az elkészítésre az ülés napját megelőzően csak 8 nap, vagy annál kevesebb áll rendelkezésre.

 

14. § A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendje:

a) rendelettervezetek, költségvetés, zár-számadási előterjesztések,

b) gazdasági, vagyoni ügyek,

c) a Polgármester, alpolgármesterek, Körjegyző bizottsági elnök előterjesztései,

d) választási és kinevezési ügyek,

e) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek,

f) kérdések, közérdekű bejelentések, interpellációk.

 

15. § (1) Rendkívüli testületi ülést köteles a polgármester összehívni a képviselők legalább egynegyedének vagy bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára.

 

(2) A sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt kettő órával is kiküldhető a meghívó.

 

(3) Rendkívüli ülés összehívására bármilyen mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is. A sürgősség okát az indítványban meg kell jelölni. Az indítványt a Polgármesternél kell előterjeszteni. A Polgármester az indítvány benyújtásától számított 5 napon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni.

 

16. § (1) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét, legalább 5 nappal az ülés előtt - a helyben szokásos módon hirdetőtáblán való kifüggesztéssel - nyilvánosságra kell hozni.

 

(2) A közmeghallgatás idejéről és napirendjéről a településen élő állampolgárokat és társadalmi szervezeteket írásban értesíteni kell.

 

17. § A Képviselőtestület nyilvános ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

 

a) a Körjegyzőt,

b) az önkormányzati intézmények vezetőit (Csontváry Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója, „Kacagó” Napközi Otthonos Óvoda igazgatója, Zalahaláp-Sáska Háziorvosi és Védőnői Szolgálat vezetője)

c) a napirendi pontok előadóit,

d) a Körjegyzőség ügyintézőjét, ha azt a Polgármester és a Körjegyző szükségesnek tartja.

e) akikre vonatkozik a napirendi pont, és indokolt a meghallgatása

 

 

 

Munkaprogram, munkaterv

 

18. § A Polgármester programot terjeszt a Képviselőtestület elé, amely - a Testület megbízatásának időtartamára - a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljai és fontosabb feladatai összességét tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a Képviselőtestülettől.

 

19. § (1) A Képviselőtestület működésének alapja - a program végrehajtását is célzó - éves munkaterv.

 

(2) A Munkaterv tervezetet a Polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselőtestület elé jóváhagyásra.

 

(3) A Munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

a) valamennyi Képviselőtestületi tagtól,

b) a Körjegyzőtől,

c) az intézményvezetőktől,

d) a Rendőrség körzeti megbízottjától,

e) a településen működő civil szervezetektől, és gazdasági társaságoktól

f) az önkormányzati társulásoktól,

g) a Képviselőtestülettel együttműködési megállapodást kötött szervezetektől.

 

(4) A Munkatervi javaslatokat, véleményeket a Polgármesterhez kell benyújtani.

 

(5) A Munkatervet a tárgyévet megelőző december hónapban hagyja jóvá a Képviselőtestület.

 

20. § A Munkaterv főbb tartalmi elemei:

a) a tárgyidőszak főbb feladatainak felvázolása,

b)- azoknak az ügyeknek a pontos megjelölése, amelynek eldöntéséhez a Képviselőtestület igényli a lakossági fórumok segítségét és közreműködését,

c) a Képviselőtestületi ülések tervezett időpontja és napirendjei,

d) azoknak a témaköröknek a megjelölése, amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,

e) a napirend előterjesztőinek megjelölése,

f) az előterjesztések elkészítésének határideje,

g) a meghívandók felsorolása,

h) egyéb (szervezési) teendők rögzítése (pl.: községpolitikai fórumok rendezése, évfordulók megünneplésére való felkészülés stb.).

 

 

A Képviselőtestület ülése, az ülésvezetés

szabályai

 

21. § (1) A Képviselőtestület zárt ülést tart: a választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adás, illetve visszavonása, fegyelmi eljárás kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügy tárgyalásakor.

 

(2) Üzleti érdeket sérthet az Önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása, vállalkozásba való vitele eldöntésekor a vételár, a bérleti díj, a vagyoni értékű jog összegének meghatározása.

 

22. § (1) A Polgármester akadályoztatása esetén a Testületi ülést az Alpolgármesterek vezetik.

 

(2) A Polgármester és az Alpolgármesterek akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

 

23. § (1) A Polgármester a Testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a Képviselőtestület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) a Polgármester az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet,

d) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról,

e) tájékoztatást ad az előző ülésen elhangzott bejelentések alapján tett intézkedésekről,

f) beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

g) előterjeszti az ülés napirendi javaslatát.

 

(2) A Képviselőtestület a napirendről vita nélkül vagy vita után egyszerű szótöbbséggel határoz.

 

(3) A Polgármester feladatai a Képviselőtestület ülésének vezetésével kapcsolatban:

a) ismerteti a sürgősségi indítványokat,

b) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

c) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,

d) biztosítja a képviselők kérdés felvetési és interpellációs jogának gyakorlását,

e) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

f) berekeszti az ülést.

 

(4) A Polgármester az ülés vezetése során a következő intézkedések megtételére jogosult:

a) a szó megadása, megtagadása,

b) felszólítás arra vonatkozóan, hogy a tárgytól ne térjen el a hozzászóló,

c) a vitában a hozzászólások időtartamának korlátozása,

d) a szó megvonása,

e) a hozzászóló figyelmeztetése, ha az az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentéseket használ,

f) rendreutasíthatja vagy a hallgatóság soraiból kiutasíthatja azt az állampolgárt, aki a Képviselőtestület üléséhez méltatlan magatartás tanúsít,

g) az ülés félbeszakítása,

h) tárgyalási szünet elrendelése,

i) javaslattétel a napirendi pontok összevont tárgyalására,

j) a vita lezárásának kezdeményezése.

 

(5) A Polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedéseit a képviselőtestületi ülésen jelen lévő valamennyi résztvevő számára kötelező figyelembe venni.

 

Az előterjesztés

 

24. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a Képviselőtestület vagy bizottságai által előzetesen javasolt rendelet és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

 

(2) A Testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

 

(3) Halaszthatatlan esetben a Polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

 

(4) A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek (továbbiakban: előterjesztő)

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselők,

d) a képviselő-testület bizottságai,

e) a körjegyző,

f) egyéb nem önkormányzati szervek, szervezetek vezetői,

g) akit a képviselő-testület vagy a polgármester erre felkér,

h) akit jogszabály felhatalmaz.

 

(5) Az előterjesztő az ülést megelőzően legalább 5 nappal írásban kezdeményezheti az általa kidolgozott előterjesztés napirendre tűzését. A kezdeményezésről a polgármester dönt, köteles azonban napirendre tűzni a képviselők egy negyede vagy bármely bizottság által támogatott előterjesztést.

 

25. § (1) Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei:

Az előterjesztések főbb elemei:

a) Első rész:

aa) tárgy pontos meghatározása.

ab) annak áttekintése, hogy korábban szerepelt-e már napirenden, ha igen, milyen döntés született annak végrehajtására,

ac) a meghozandó döntés indoka, mindazok a körülmények, összefüggések, tények, adatok, amelyek lehetővé teszik az értékelést,

ad) a tárgykört rendező jogszabályokra hivatkozás,

ae) az előterjesztésben résztvevők megnevezése.

b) Második rész a határozati javaslat, melynek részei:

ba) szám, tárgy, önkormányzat megnevezése,

bb) rendelkező rész,

bc) végrehajtásért felelős,

bd) határidők.

c) Harmadik rész:

ca) a készítés időpontja,

cb) a készítő megnevezése, aláírása,

cc) az előterjesztő megnevezése és aláírása.

 

(2) Az előterjesztések elkészítéséért az abban foglaltak megalapozottságáért az előterjesztés készítője, az érdekelt személyekkel és szervekkel történő egyeztetésért az előterjesztő a felelős.

 

(3) a) A képviselő testületi ülésre az előterjesztés írásban (papír alapon vagy elektronikus úton vagy számítógépes adathordozón), kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

b) A nagy terjedelmű, 10 oldal feletti előterjesztések elektronikus úton vagy számítógépes adathordozón kerülnek kiküldésre, kivéve a c) és a d) pontok esetén. Ebben az esetben a papírlapon való hozzáférést a Körjegyzőségi Hivatalban biztosítani kell és erről az előterjesztésben, vagy a meghívóban tájékoztatást kel1 adni.

c) A nagy terjedelmű 10 oldal feletti előterjesztések papíralapon történő kiküldéséről a polgármester dönt.

d) Az önkormányzat rendeletei, gazdasági programja, költségvetési koncepciója, költségvetése, zárszámadása és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolója papír alapon vagy elektronikus úton vagy számítógépes adathordozón kerül kiküldésre.

e) A polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztéseknek és határozati javaslatoknak, rendelet-tervezeteknek az ülésen történő kiosztását. A rendelet-tervezetet, határozati javaslatot legkésőbb a testületi ülést megelőző nap 12 óráig kell benyújtani a polgármesterhez, aki azt haladéktalanul továbbítja a körjegyzőnek.

 

(4) A képviselő-testületi ülésen az a), e) pontban foglaltakon túl egyéb anyag, szórólap, ismeretterjesztő anyag kiosztását a polgármester engedélyezheti.

 

(5) A bizottság által megtárgyalt előterjesztés - ha a képviselő-testületi postázás és a bizottsági ülés között legalább 3 nap különbség van, vagy ha a postázás és a bizottsági ülés közötti idő lehetővé teszi - az előterjesztő döntése alapján tartalmazza a bizottsági ülésen hozott módosító javaslatot külön kiemelve és megjelölve a bizottság nevét.

 

(6) Az (1)-(6) bekezdéseiben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell az önkormányzati bizottságok üléseire készülő előterjesztéseknél, azzal az eltéréssel, hogy a nagy terjedelmű 10 oldal feletti előterjesztések papíralapon történő kiküldéséről a bizottság elnöke dönt, továbbá halaszthatatlan esetben a bizottság elnöke engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztések és határozati javaslatok, és egyéb anyag, szórólap és ismeretterjesztő anyag bizottsági ülésen történő kiosztását.

 

 

A sürgősségi indítvány

 

26. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel. A Képviselőtestület- a Polgármester javaslatára - minősített többséggel soron kívül dönt az előterjesztés sürgősségi tárgyalásáról.

 

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:

a) sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 16 óráig írásban nyújtandó be a Polgármesternél,

b) sürgősségi indítványt nyújthat be: a Polgármester, az Alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a Körjegyző,

c) ha a Képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról mikor tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.

 

(3) A sürgősségi indítványt - elfogadása esetén - a Képviselőtestület első napirendként tárgyalja.

 

A tanácskozás rendje, szavazás

 

27. §(1) A Polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során

a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előadóhoz a Képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni,

c) az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, ha erre a Polgármester engedélyt ad.

 

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a Polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

 

(3) A Polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

 

(4) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez ajánlást nyújthat be a Képviselőtestülethez.

 

28. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozásával a Testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a Testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

 

(2) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

 

(3) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a Körjegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

 

(4) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

 

29. § A Polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a Testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.

 

30. § A Képviselőtestület a szavazati arányok rögzítésével alakszerű határozat nélkül dönt:

a) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

b) információs jelentés tudomásulvételéről,

c) interpellációra adott válasz elfogadásáról,

d) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról, ha azok további intézkedést nem igényelnek,

e) az ülés napirendjének elfogadásáról.

 

31. § A szavazás eredményének megállapítása után a Polgármester kihirdeti a határozatot.

 

32. § Minősített többség - a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata - szükséges:

 

(1) Az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez:

- önkéntes közfeladat vállalása,

- sürgősségi indítvány,

- titkos szavazás elrendelése,

- hitelfelvétel,

- önkormányzat tulajdonával, vagyonával való rendelkezés (elidegenítés, hasznosítás).

 

 

 

 

 

¹33.§ (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás során az „ igen” vagy „nem”, illetve a döntéstől „tartózkodó” szavazatok összeszámolása során a leadott szavazatok száma , vagy a leadott egyes szavazatok jellege( támogató , elutasító vagy tartózkodó ) tekintetében kétség merül fel, az ülés elnöke a szavazást egy alkalommal megismételteti.

 

(2) Ha a szavazás eredményeként szavazat egyelőség ( azonos számú „igen” és „nem” szavazat esetén) alakul ki, az ülés elnöke tíz perc szünetet rendel el , majd a szünet után a javaslatot ismételten szavazásra teszi fel.

 

(3) Ha a megismételt szavazás eredményeként újra szavazat egyenlőség alakul ki , ismételt szavazást nem szabad elrendelni , az előterjesztést az előterjesztőnek vissza kell adni azzal , hogy a következő ülésre ismételten terjessze elő.

 

34. § (1) Titkos szavazást tarthat a Képviselőtestület mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

²A képviselő-testület hatáskörébe tartozó valamennyi személyi ügyben a döntés titkos szavazással történik.

 

 

 

(2) Az Alpolgármesterek megválasztása titkos szavazással történik.

 

(3) A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselőtestület minősített szavazással dönt. Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet az ülés elnöke és bármely települési képviselő.

 

(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.

 

(5) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja.

(6) A titkos szavazás eredményét az Ügyrendi Bizottság állapítja meg. Összeszámolja a szavazatok számát, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét. A szavazásról jegyzőkönyvet készít.

 

35. § (1) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazás idejének kezdetét és végét,

c) a Ügyrendi Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

d) a szavazás ideje alatt előforduló eseményeket,

e) a szavazás során tett intézkedéseket,

f) a szavazás eredményét.

 

(2) A szavazásról készült jegyzőkönyvet az Ügyrendi Bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá. A jegyzőkönyvvezetői feladatokat a Körjegyző látja el.

 

(3) A szavazás eredményéről a Bizottság elnöke a Képviselőtestületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz.

 

(4) A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

 

(5) A zárt ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen ismertetni kell.

 

36. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a) azt a Képviselőtestület egyharmada indítványozza

b) azt a Polgármester és a Bizottsági elnök kezdeményezi.

 

(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

 

37. §. (1) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a Körjegyző felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők nevük felolvasásakor "igen"-nel vagy "nem"-mel, vagy "tartózkodás"-sal szavaznak. A Körjegyző a névsoron feltünteti a szavazatokat, azt összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja az ülés elnökének.

 

(2) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

 

(3) A szavazás eredményét az ülés elnöke hirdeti ki.

 

38. § (1) A Képviselőtestület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

 

Zalahaláp község Települési Önkormányzat Képviselőtestülete ........../2011 .........hó ........... nap Z.T.Ö. számú határozat, illetve ........./2011 ............ hó .......... nap.

 

(2) A Képviselőtestületi határozatokról a Körjegyzőség betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

 

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

 

(4) Az önkormányzati hatósági ügyekben hozott egyedi határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül meg kell küldeni az ügyfeleknek.

 

(5) A testületi ülést követő 15 napon belül az ülésen hozott döntésekről a tájékoztatót a képviselőtestületi tagok megkapják.

 

39. § A Polgármester, ha a Képviselőtestület döntését, az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, az ügy ismételt tárgyalásra bocsátása előtt kérni lehet az Ügyrendi Bizottság állásfoglalását és be lehet szerezni szakértői véleményt.

 

 

Kérdés, interpelláció

 

 

40. § (1) A kérdés, interpelláció fogalma:

a) kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

b) interpelláció: az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázat adási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.

 

(2) A kérdésre a Képviselőtestület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a Képviselőtestület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

 

(3) A képviselő a Képviselőtestület ülésén - a napirendek lezárása után - a :

a) Polgármestertől,

b) Alpolgármesterektől,

c) önkormányzati bizottságok elnökeitől,

d) Körjegyzőtől,

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

 

(4) Ha az interpelláció benyújtására a Képviselőtestület ülését megelőzően legalább 3 nappal előbb sorkerült, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

 

(5) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatára az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A Képviselőtestület elrendelhet részletes vizsgálatot is, melynek lefolytatásával megbízhatja a Polgármestert, az Alpolgármestereket, vagy az önkormányzati bizottság elnökét.

 

(6) A Képviselőtestület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül dönt a Testület az elfogadásról. Ha a Testület nem fogadja el a választ, az interpelláció vizsgálatát ideiglenes bizottságra bízza.

 

(7) Az interpellációkról a Körjegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

 

(8) Ha az interpellációra a képviselő írásban kap választ, úgy a választ minden képviselőhöz el kell juttatni.

 

(9) Ha a képviselő,aki az interpellációt írásban nyújtotta be és az ülésen nincs jelen, úgy az interpellációját nem lehet előterjeszteni.

 

(10) Az interpellációra írásban adott válasz elfogadásáról a következő Testületi ülésen nyilatkozik az interpelláló és dönt a Képviselőtestület.

 

11. Jegyzőkönyv

 

41. § (l) A képviselő-testületi ülésről papíralapon 3 példányban kell írásos jegyzőkönyvet készíteni, ebből:

a) egy példányt - az ülést követő 15 napon belül - meg kell küldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek,

b) egy példányt irattárba kell tenni,

c) egy példányt évente be kell köttetni, külön a nyilvános és külön a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet.

 

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót és a teljes anyagot,

b) az ülésen kiosztott anyagokat,

c) az elfogadott rendeleteket,

d) a jelenléti ívet,

e) a képviselők kérelmére az írásban benyújtott hozzászólást.

 

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés helyét, időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),

b) a megjelent képviselők nevét,

c) a megjelent tanácskozási joggal meghívottak nevét,

d) a távolmaradt képviselők nevét,

e) az elfogadott napirendet,

f) napirendenként az előterjesztő, a felszólaló nevét, a hozzászólások lényegét,

g) a határozathozatal módját,

h) a szavazás eredményét (igen, nem, tartózkodás száma) és a döntés szövegét,

i) a polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedéseit,

j) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

k) az ülés berekesztésének időpontját (óra, perc)

 

(4) Az önkormányzati ülésről távolmaradó képviselő részére ajánlott az ülésről készült jegyzőkönyv elolvasása a következő önkormányzati ülésig.

 

(5) Zalahaláp és Sáska Községek Körjegyzőségi Hivatalában a települési képviselők a nyilvános és a zárt képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét - Zalahaláp és Sáska Községek Körjegyzőségi Hivatala munkarendjének megfelelően - elolvashatják, áttanulmányozhatják, jegyzetet készíthetnek, jegyzőkönyvmásolatot kérhetnek.

 

(6) Az önkormányzat hatásköreinek átruházást az 1. számú melléklet tartalmazza.

 

V. FEJEZET

 

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

 

42. § (1) A rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a települési képviselő,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a polgármester, az alpolgármester, a körjegyző,

d) a helyi társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezető testületei.

 

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

 

(3) A tervezetet Zalahaláp és Sáska községek Körjegyzőségének Hivatala készíti elő. A képviselő-testület a rendelet tervezetének előkészítésével bizottságát is megbízhatja, külön bizottságot hozhat létre, más szakértőt kérhet fel. A szakértő bevonására a körjegyző tesz javaslatot. Zalahaláp és Sáska községek Körjegyzőségének Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, szakértő készíti el. A rendelettervezethez a polgármester, a települési képviselők, illetve a bizottságok szempontokat, tartalmi követelményeket fogalmazhatnak meg. A tervezet szakmai előkészítése a körjegyző feladata.

 

(4) A rendelettervezetet a polgármester, a körjegyző vagy az előkészítéssel megbízott személy, bizottság terjeszti a képviselő-testület elé. A rendelet hiteles szövegét a körjegyző szerkeszti.

 

(5) A képviselő-testület - döntése szerint – a lakosság széles körét érintő a rendelet-tervezeteket előzetesen ismertetheti, véleményeztetheti. A lakossággal történő ismertetés, véleményeztetés közmeghallgatás keretében történhet.

 

(6) A körjegyző a rendelet kihirdetéséről a Polgármesteri Hivatal hirdetőjén (Zalahaláp, Petőfi tér 4.) keresztül gondoskodik a rendelet megalkotását követő napon. Az állampolgárok részére a rendeletet a települési honlapon közzé kell tenni.

 

(7) A körjegyző gondoskodik az önkormányzati rendeletek hatályosságáról és a jogszabályi változást köteles a képviselő-testületnek jelezni.

 

(8) A képviselő-testület rendeleteit külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

 

(9) A hatályos önkormányzati rendeletekről Zalahaláp és Sáska községek Körjegyzőségének Hivatala nyilvántartást vezet.

 

43. § (1) A költségvetést és a költségvetés végrehajtását megállapító rendelettervezetet a Polgármester terjeszti a Képviselőtestület elé.

 

(2) A Körjegyző terjeszti a Képviselőtestület elé az /1/ bekezdésben felsorolt kivételekkel az önkormányzati rendelettervezeteket.

 

(3) Az önkormányzati rendelettervezetet indokolással együtt kell a Képviselőtestület elé terjeszteni. Egyidejűleg tájékoztatni kell a Testületet az előkészítés és a vélemény egyeztetés során felvett javaslatokról, utalva az esetleges mellőzés indokaira.

 

(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

 

44. § (1) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az Önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet elnevezését, az önkormányzati rendelet címét.

 

(2) Az Önkormányzati rendeletekről a Körjegyzőség köteles nyilvántartást vezetni.

 

45. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a Körjegyző gondoskodik.

 

(2) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon kell kihirdetni. (az önkormányzat hirdetőtáblája, valamint honlapja) A kihirdetés formája - közlemény - amely tartalmazza az önkormányzati rendelet számát, tárgyát, valamint a helyet, ahol a rendelet megtekinthető.

 

46. § (1) A Körjegyző évenként köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményéről előterjesztést készít és azt a Képviselőtestület elé terjeszti.

 

VI. FEJEZET

 

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

 

47. § (1) A képviselő főbb jogai: a képviselő a képviselőtestület hivatalától igényelheti képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, és ügyviteli segítséget.

 

(2) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

b) felkérés alapján részvétel a Testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban,

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízásának lejárta után is fennáll.

d) kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.

 

 

 

 

 

 

VII. FEJEZET

 

A KÉPVISELŐTESTÜLET BIZOTTSÁGA

 

A bizottsági feladatok és szervezet

 

48. § (1) A Képviselőtestület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választ.

 

(2) A Képviselőtestület a következő bizottságot hozza létre:

a) Ügyrendi Bizottság

 

(3) A bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 2. számú melléklete rögzíti.

 

49. § (1) A Képviselőtestület indokolt esetben meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

 

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselőtestület által történő elfogadásáig tart.

 

(3) Ideiglenes Bizottságot különösen a következő feladatok megoldására célszerű létrehozni:

a) egy-egy önkormányzati döntés (rendelet, határozat) tervezetének előkészítésére, illetve a döntés végrehajtásának ellenőrzésére,

b) a Képviselőtestület ülése elé kerülő olyan jelentős napirendnek az előkészítésére, amelyek külön vizsgálatot,koordinációt és széleskörű tájékozódást igényelnek (ilyenek lehetnek: a beruházások, a felújítások, környezetvédelmi programok stb.),

c) társulások megállapodásainak az előkészítésére.

 

A bizottsági működés főbb szabályai

 

50. § (1) A Képviselőtestület Munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselőtestülethez.

 

51. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

 

(2) Kötelező a bizottság ülését összehívni:

a) a Képviselőtestület döntése alapján,

b) a Polgármester indítványára,

c)a bizottsági tagok kétharmadának indítványára.

 

52. § A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Ötv. kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

 

53. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi Testületi ülésen tájékoztatást ad.

 

(2) A bizottság tevékenységéről kétévenként beszámol a Képviselőtestületnek. A beszámolás időpontját a Képviselőtestület éves Munkatervében határozza meg.

 

 

VIII. FEJEZET

 

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTEREK, A JEGYZŐ

 

54. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

 

a) A polgármester munkarendje: a polgármester feladatait heti 16 órában látja el, kötetlenül.

b) A polgármester fogadóórája minden héten hétfőn és pénteken 15-16 óráig, akadályoztatása esetén a hirdetőtáblán köteles meghirdetni a módosított időpontot.

 

(2) A Polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Képviselőtestület hivatalának - a Körjegyzőségnek - a közreműködésével látja el.

 

Az alpolgármesterek

 

55. § (1) A Képviselőtestület - a saját tagjai közül a Polgármester javaslatára, titkos szavazással a Képviselőtestület megbízatásának időtartamára - a Polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestereket választ.

 

(2) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el feladataikat.

 

56. § Az alpolgármesterek feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve - előkészítő, összehangoló jellegűek.

 

Az alpolgármesterek részt vesznek:

a) a Képviselőtestület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,

b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,

c) az önkormányzati bizottságok és a képviselők munkájának segítésében,

d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.

 

57. § (1) A polgármester az alpolgármestereknek átadott feladatokat írásban köteles rögzíteni.

 

(2) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat (pl.: bizottsági döntés felfüggesztése, testületi ülés összehívása) az alpolgármesterek csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolhatják.

 

58. § Az alpolgármesterek munkarendje:

a) az alpolgármesterek feladataikat heti 8 órában látják el,

b) a polgármester dönti el, hogy a heti8 órából az alpolgármester mennyit tölt szervezéssel, kapcsolattartással, konkrét önkormányzati ügyek intézésével.

 

Körjegyzőség, körjegyző

 

59. § (1) A Képviselőtestület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a Testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Sáska község Képviselőtestületével közösen egységes Hivatalt hoz létre. A Hivatal elnevezése Zalahaláp és Sáska községek Körjegyzősége. A Körjegyzőség székhelye Zalahaláp község.

 

(2) A Körjegyzőség hivatali létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, valamint részletes feladat- és hatásköreit a Körjegyzőséget alapító együttműködési megállapodás rögzíti. A megállapodás az SZMSZ 4. számú függeléke.

 

(3) A megállapodás tartalmazza:

a) a Körjegyzőség elnevezését, címét, jogállását,

b) a Körjegyzőség létszámát,

c) a belső szervezeti felépítését,

d) alapvető feladatait.

 

60. § (1) A Körjegyző vagy megbízottja köteles mindegyik Képviselőtestület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni.

 

(2) A körjegyzőt az igazgatási előadó helyettesíti.

 

(3) A Körjegyző évente beszámol minden Képviselőtestületnek a Körjegyzőség munkájáról.

 

61. § A Körjegyzőségnél a Körjegyző a polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel és jutalmazza a Hivatal dolgozóit és gyakorolja a munkáltatói jogokat.

 

62. § A Körjegyzőség ügyrendjének tervezetét - az érintett polgármesterek véleményének kikérésével - a Körjegyző készíti el és terjeszti jóváhagyásra a Képviselőtestületek együttes ülése elé, az új testület eskütételét követően 30 nappal.

 

 

63. § (1) A Körjegyzőséget létrehozó Képviselőtestületek együttes ülése dönt:

a) a Körjegyző kinevezéséről, közszolgálati jogviszonyának megszüntetéséről, és fegyelmi büntetésének kiszabásáról,

b) a Körjegyzőség ügyrendjének jóváhagyásáról, módosításáról,

c) a Körjegyzőség működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,

d) a Körjegyzőség költségvetéséről és zárszámadásáról.

 

 

64. § A Körjegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a székhely község Polgármestere – a társközség Polgármesterének előzetes egyetértésével - gyakorolja.

 

 

65. § A Körjegyzőség működésének ellenőrzése, a feladatok egyeztetése céljából az érdekelt községek polgármesterei, a Körjegyző részvételével rendszeresen tartanak megbeszéléseket. A megbeszélésen megállapított feladatokat emlékeztetőben rögzítik.

 

IX. FEJEZET

 

A TÁRSULÁSOK

 

A Képviselőtestület társulásokra és

együttműködésre vonatkozó

általános szabályai

 

66. § (1) A Települési Önkormányzat részt vesz a Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulásban, mint alapító tag.

 

(2) Zalahaláp Települési Önkormányzat Sáska Települési Önkormányzattal társulásban működteti a „„KACAGÓ” Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda-Bölcsődét, a Csontváry Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, a Körjegyzőséget, valamint a Zalahaláp-Sáska Háziorvosi és Védőnői Szolgálatot .

 

67. § (1) A Képviselőtestület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

 

(2) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,

c) a lakosság közügyek intézésébe valóbevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.

 

68. § (1) A Képviselőtestület feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik. Együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a Képviselőtestület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.

 

(2) A Képviselőtestület az /1/ bekezdésben meghatározott kapcsolat hatékonysága érdekében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, és az Agrárkamara képviselőinek tanácskozási jogot biztosít ülésein a tárgykörükbe tartozó előterjesztések megvitatásánál.

 

 

 

 

 

 

 

 

X. FEJEZET

 

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

 

Lakossági fórumok

 

 

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

 

 

69. § (1) A helyi népszavazásra irányuló kezdeményezést- az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő egy hónapon belül - a polgármesterhez kell benyújtani. A népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezésről a polgármester bejelentését követő 30 napon belül dönteni kell a Képviselőtestületnek. A népszavazást az elrendelést követő 2 hónapon belül kell megtartani.

 

(2) A népszavazás elrendeléséről és a népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló határozatot a helyben szokásos módon - a hirdetőtáblán - közzé kell tenni.

 

70. § (1) A Képviselőtestület helyi népszavazást rendelhet el:

a) a Képviselőtestület hatáskörébe tartozó ügyben,

b) önkormányzati rendelet megerősítésében.

 

71. § (1) A Képviselőtestület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha Zalahaláp község választópolgárainak legalább 20%-a kezdeményezte.

 

Népi kezdeményezés

 

72. § /1) Népi kezdeményezés útján a Képviselőtestület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a Képviselőtestület hatáskörébe tartozik:

a) minden választópolgárnak joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt kezdeményezze valamely - Képviselőtestület hatáskörébe tartozó ügy - testületi ülésen történő tárgyalását.

b) népi kezdeményezés tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha: olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a helyi Képviselőtestületnek nincs hatásköre vagy illetékessége; a visszautasítás indokát írásban közölni kell, a Képviselőtestület népi kezdeményezés tárgyában hozott döntését a polgármester közli.

 

(2) A Képviselőtestület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet a község választópolgárainak 10%-a kezdeményezett.

 

 

Közmeghallgatás

 

73. § (1) A Képviselőtestület évente egy közmeghallgatást tart.

 

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben, a Képviselőtestülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, vagy a Körjegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

 

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgyalásra vagy ismertetésre kerülő tárgykörökről hirdetményt kell közzé tenni.

 

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, amelyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a Képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályokat kell alkalmazni.

 

74. § (1) Az évente megtartandó közmeghallgatás idejét a Képviselőtestület a Munkatervében ütemezi.

 

(2) Az évente megtartandó közmeghallgatáson a polgármester beszámol az önkormányzat munkájáról, az éves költségvetés időarányos végrehajtásáról.

 

(3) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha:

a) a képviselők több mint fele indítványozza,

b) az ügy tárgyának egyidejű megjelölésével, azt a település állampolgárainak 10%-a kezdeményezi.

 

 

XI. FEJEZET

 

AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGI ALAPJAI

 

Az önkormányzat vagyona

 

75. §(1) Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a Testület megállapítja: a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, a törzsvagyon korlátozottan forgalom-képtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

 

(2) Az Önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes jegyzékét az Önkormányzat vagyonrendeletének melléklete tartalmazza.

 

(3) A vagyonrendelet kiterjed az Önkormányzat vagyonának vállalkozásba való bevitele szabályaira is.

 

76. § A polgármester saját hatáskörében az Önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 500.000.- Ft értékhatárig köthet szerződéseket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a Képviselőtestület utólagos jóváhagyásával válnak érvényessé. A szerződések ellenjegyzésére a Körjegyző jogosult.

 

77. § A Képviselőtestület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.

 

78. § A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról a közmeghallgatáson köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

 

 

Az önkormányzat költségvetése

 

79. § (1) A Képviselőtestület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az Állami költségvetési törvény határozza meg.

 

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik, az első forduló (koncepció) főbb elemei:

a) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv,

b) az Önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés,

c) a bevételi források és azok bővítési lehetőségeinek feltárása,

d) a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretek között mozgó) célszerű felmérése,

e) a feladatok rangsorolása költségvetési hiány esetén,

f) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

 

(3) A második forduló főbb elemei: a Képviselőtestület megtárgyalja a költségvetési rendelettervezetet, amely tartalmazza a bevételi forrásokat, a működési, fenntartási előirányzatokat, felújítási előirányzatokat célonként, a fejlesztési kiadásokat feladatonként, az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek költségvetését külön tételben, az általános és a céltartalékot, a többéves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban.

 

(4) A költségvetési rendelet tervezetét a Körjegyző készíti el, és a polgármester terjeszti a Képviselőtestület elé.

 

(5) A zárszámadási rendelet tervezetének előkészítésére és előterjesztésére a (2)-(3) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.

 

 

Az önkormányzati gazdálkodás főbb

szabályai

 

80. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodási feladatait a Körjegyzőség látja el. E feladatkörében különösen:

a) a PM által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt és mindezeket a Polgármester és a Körjegyző aláírásával megküldi a MÁK-nak,

b) beszedi az Önkormányzat saját bevételeit,

c) igényli a MÁK-tól a címzett- és céltámogatásokat,

d) gondoskodik az Önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,

e) biztosítja az Önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését és ezen belül - a Pénzügyminiszter által meghatározottak szerint - kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,

f) biztosítja az Önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

g) elkészíti az Önkormányzat éves vagyonleltárát és azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,

h) a számlavezetőn - az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. Tapolca - keresztül gondoskodik az Önkormányzat tartozásainak és az önkormányzati intézmények működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg a teljesítéséről.

 

(2) A Körjegyzőség ellátja a részben önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmények gazdálkodási feladatait.

 

(3) Az önkormányzati intézmények vezetői a kisebb összegű készpénzkifizetésüket a házipénztárban kezelt ellátmányból teljesíthetik.

 

Az önkormányzat gazdálkodásának

ellenőrzése

 

 

81. § (1) A Képviselőtestület saját intézményeinek gazdálkodási ellenőrzési feladatait a Többcélú Kistérségi Társulásban való részvételével látja el.

 

(2) A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Többcélú Kistérségi Társulás által foglalkoztatott, meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik.

 

XII. FEJEZET

 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

82. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat 2011. május 1. napján lép hatályba.

Kihirdetéséről a Körjegyző gondoskodik. A kihirdetés napját és módját az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni.

 

(2) Az SZMSZ függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a Körjegyző gondoskodik.

 

(3) A Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a

- 11/2003. /X.20./ számú önkormányzati rendelettel, valamint az ezt módosító rendeletek,

a) 1/2006. (II.15.) számú önkormányzati rendelet,

b) 7/2007. (VII.09.) számú önkormányzati rendelet,

c) /2008. (IX.29.)számú önkormányzati rendelet,

d) 11/2009. (XII.18.) számú önkormányzati rendelet.

 

Z a l a h a l á p , 2011. április 26.

 

 

Bedő Lajos Sándor sk. Bálint Albert sk.

polgármester körjegyző

 

A rendelet kihirdetve: 2011. április 29.

Bálint Albert sk.

körjegyző

 

 

 

 

3/2011 (IV.29.) önkormányzati rendelet 1. számú melléklete

 

 

 

Az önkormányzat hatásköreinek átruházásáról

 

 

Zalahaláp község Önkormányzatának képviselő-testület a következő hatásköreit ruházza át a polgármesterre:

 

A polgármester átruházott hatáskörben dönt

 

1. újszülöttek utáni, vissza nem térítendő támogatás;

2. temetési segély;

3. köztemetés,

4. átmeneti segély elemi kár esetén,

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3/2011 (IV.29.) önkormányzati rendelet 2. számú melléklete

 

 

A bizottság feladat és hatásköre

 

Ügyrendi Bizottság

 

1. Közreműködik az SZMSZ kidolgozásában, végrehajtásban, javaslatot tesz módosítására.

2. Részt vesz az önkormányzati rendeletek előkészítésében, véleményezésében.

3. Ellátja az önkormányzat működéséhez kötődő titkos szavazás lebonyolítását.

4. Elvégzi helyi önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának vizsgálatát:

a) felhívja a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételre,

b) igazolást ad ki a nyomtatványok átvételéről és a kitöltött vagyonnyilatkozatok átvételéről,

c) tájékoztatja a kötelezettet a következő vagyonnyilatkozat tétel időpontjáról,

d) nyilvántartást vezet az átvett vagyonnyilatkozatokról, továbbá az azokhoz kapcsolódó egyéb iratokról,

e) nyilvánosságra hozza, gyakorlatilag hozzáférhetővé teszi a polgármesteri, alpolgármesteri és a képviselői vagyonnyilatkozatokat,

f) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás estén felhívja az érintetett az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok közlésére,

g.) ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

5. Kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezést.

6. Rendszeres kapcsolatot tart a bizottság munkáját segítő körjegyzővel.

7. Javaslatot tesz a polgármester tiszteletdíjának, egyéb juttatásának megállapítására.

8. Javaslatot tesz az alpolgármester tiszteletdíjának és egyéb költségtérítésének megállapítására.

9. Véleményezi az önkormányzati képviselők tiszteletdíjával kapcsolatos rendeletmódosításokat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3/2011 (IV.29.) önkormányzati rendelet 1. számú függelék

 

 

 

A települési képviselők névsora és adatai

 

 

Bedő Lajos Sándor polgármester lakcím: 8308 Zalahaláp, Alkotmány u. 8. elérhetőség: 30/411-4574

 

 

Takács Zoltán alpolgármester lakcím: 8308 Zalahaláp, Ady u. 12. elérhetőség: 30/300-9006

 

 

Igaz Sándor alpolgármester lakcím: 8308 Zalahaláp, Vadvirág u. 9. elérhetőség: 30/348-1612

 

 

Szencz Lajosné képviselő lakcím: 8308 Zalahaláp, Ady u. 25. elérhetőség: 30/237-1479

 

 

Illés József képviselő lakcím: 8308 Zalahaláp, Hegyalja u. 9. elérhetőség: 30/470-8496

 

 

Illés Ferenc József képviselő lakcím: 8308 Zalahaláp, Park u. 6. elérhetőség: 30/530-6876

 

 

Hubert János Csaba képviselő lakcím: 8308 Zalahaláp, Vadvirág u. 47. elérhetőség: 20/336-5004

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3/2011 (IV.29.) önkormányzati rendelet 2. számú függelék

 

 

 

A bizottság összetétele

 

Ügyrendi Bizottság

 

Elnök: Illés Ferenc József képviselő lakcím: 8308 Zalahaláp, Park u. 6. elérhetőség: 30/530-6876

 

 

Illés József képviselő lakcím: 8308 Zalahaláp, Hegyalja u. 9. elérhetőség: 30/470-8496

 

 

Hubert János Csaba képviselő lakcím: 8308 Zalahaláp, Vadvirág u. 47. elérhetőség: 20/336-5004

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3/2011 (IV.29.) önkormányzati rendelet 3. számú függelék

 

 

Társulási, együttműködési megállapodások, szerződések

 

 

 

Név	Alapdokumentum létrejötte (év)	Alaptevékenység
Körjegyzőség	2004. március 22.	Közhatalmi
Zalahaláp-Sáska Háziorvosi és Védőnői Szolgálat	2004. március 22.	Közszolgáltató közintézet
Alapfokú oktatás	2008. augusztus 28.	Közszolgáltató közintézmény
Óvodai ellátás	2008. augusztus 28.	Közszolgáltató közintézmény
TKKTT Balaton-felvidéki Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat	2009. június 01.	Szociális ellátás bentlakás nélkül

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3/2011 (IV.29.) önkormányzati rendelet 4. számú függelék

 

 

 

M E G Á L L A P O D Á S

/EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA/

 

 

Melyet megkötöttek: Zalahaláp Települési Önkormányzat/8308 Zalahaláp, Petőfi tér 4./

Képviseletében

Szencz Lajosné polgármester és

 

Sáska Települési Önkormányzat /8308 Sáska, Rákóczi u. 4./

Képviseletében

Kovács Nándor polgármester

 

a Képviselőtestületek együttes ülésének Zalahaláp Települési Önkormányzat 28/2004. /III.22./ és Sáska Települési Önkormányzat 25./2004. / III. 23./ számú határozata alapján. A megállapodást Zalahaláp Települési Önkormányzat 22/2005. /III.03./ és Sáska Települési Önkormányzat 16/2005. / III. 03./ számú határozatával, valamint Zalahaláp Települési Önkormányzat 5/2007. /III.12./ és Sáska Települési Önkormányzat 18/2007. / III. 12./ számú határozatával módosította, illetőleg Zalahaláp Települési Önkormányzat 40/2008. /VI.26../ és Sáska Települési Önkormányzat 38/2008. / VI.26../ számú határozatával módosította, valamint Zalahaláp Települési Önkormányzat 99/2010. /VII.14./ és Sáska Települési Önkormányzat 77/2010. /VII.14./ számú határozatával kiegészítette.

 

Zalahaláp és Sáska Települési Önkormányzatok megállapítják, hogy az 1991. július 25-én kötött, és 1995. február 28-án meghosszabbított megállapodást a Körjegyzőség közös fenntartására vonatkozóan jelen alkalommal áttekintik, és kiadják a Körjegyzőség Alapító Okiratát a megállapodás mellékleteként.

 

1./ Zalahaláp és Sáska Települési Önkormányzatok Képviselőtestületei megállapodnak abban, hogy a Képviselőtestületek hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztrációs feladatok és a jogszabályban előírt államigazgatási és önkormányzati hatósági feladatok ellátására közösen egységes hivatalt tartanak fenn.

 

A hivatal elnevezése Zalahaláp – Sáska Önkormányzatok Körjegyzősége.

 

A Körjegyzőség székhelye, címe: Zalahaláp, Petőfi tér 4.

 

2./ A Körjegyzőség létszáma 8 fő.

 

• Körjegyző

• Ált. igazgatási ügyintéző

• Költségvetési ügyintéző 3 fő

• Adóügyi ügyintéző

• Testületek működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó ügyintéző

• Általános iratkezelési, nyilvántartási ügyintéző

 

A műszaki igazgatási szakértelmet igénylő feladatokat megbízási szerződés alapján foglalkoztatott alkalmazottal látja el a Körjegyzőség.

 

A Körjegyzőség kisegítői és fizikai létszámmal nem rendelkezik, ezért a feladatokat a zalahalápi Önkormányzat létszámba tartozó dolgozók látják el és a Körjegyzőség az elvégzett munka díját számla alapján a zalahalápi Önkormányzatnak megtéríti.

 

 

 

 

 

 

3./ A Körjegyzőség ügyrendjének tervezetét – az érintett Polgármesterek véleményének kikérésével – a Körjegyző készíti el és terjeszti jóváhagyásra a Képviselőtestületek együttes ülésére.

 

4./ (1) A körjegyző akadályoztatása, távolléte, vagy az üres állás betöltéséig a helyettesítés az alábbiak szerint kerül ellátásra: Igazgatási ügyekben – igazgatási főelőadó, Adóügyi ügyekben – adóügyi főelőadó, Gazdálkodási ügyekben – pénzügyi főelőadó látja el.

 

(2) Kiadmányozási joga a körjegyzőnek van, akadályoztatása, tartós távolléte, üres állás betöltése esetén az említett ügykörben dolgozók látják el.

 

5./ A Körjegyzőség éves költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetési szerv vezetője a Körjegyző, aki felelős a kezelésében lévő vagyon rendeltetésszerű használatáért, a költségvetési szerv gazdálkodásáért, a tervezési, beszámolási, információteljesítési kötelezettség teljesítéséért, a számviteli rendért, a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért.

 

A költségvetési szerv feladatainak ellátását szolgáló fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalása /kötelezettség vállalás, utalványozás/ a költségvetési szerv vezetőjének a hatáskörébe tartozik. A kötelezettség vállalására a Körjegyző jogosult, az ellenjegyzési feladatokat az igazgatási főelőadó látja el.

 

6./ A Körjegyzőség munkarendje

 

hétfőtől péntekig: naponta 7.30-16 óráig.

 

A Körjegyzőség ügyfélfogadási rendje Zalahalápon hétfőn 8-12 óráig,

szerdán 8-16 óráig,

pénteken 8-15.30 óráig tart.

 

Sáskán a Körjegyző vagy megbízottja hetente hétfői napon tart ügyfélfogadást 10-12 óráig.

 

A munkarend tekintetében a Körjegyzőség dolgozói számára minden második péntek szabad.

 

7./ A Körjegyzőségnél a Körjegyző a Polgármesterek egyeztetésével nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit, gyakorolja a munkáltatói jogokat.

 

8./ A Körjegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a székhely község Polgármestere – a társközség Polgármesterének előzetes egyetértésével - gyakorolja.

 

9./ A Körjegyzőség fenntartásának költségeihez a Települési Önkormányzatok az Ötv. 39. § /1/ bekezdése alapján a települések lakosságszámának arányában járulnak hozzá.

 

Sáska Települési Önkormányzat a megállapított évi költségvetési hozzájárulás 1/12-ed részét a tárgyhónap 3-ig utalja át a zalahalápi Települési Önkormányzat számlájára. Január hónapban két havi hozzájárulást utal át azzal, hogy december hónapban hozzájárulást nem fizet.

 

Zalahaláp-Sáska Körjegyzőség gondoskodik a pénzügyi hozzájárulás megfizetésének nyilvántartásáról, melyet legalább negyedévente áttekint.

Amennyiben meg nem fizetett pénzügyi hozzájárulás összege eléri vagy meghaladja a három havi összeget, a gesztor-település polgármestere köteles felszólítani az adós tagot – 30 napos fizetési határidővel – kötelezettsége teljesítésére.

Amennyiben adós kötelezettséget ezen felszólítás után sem teljesíti, a gesztor-település polgármestere köteles erről a Társulás Tagjait írásban értesíteni.

 

Továbbra is fennálló, a három havi összeget meghaladó tartozás esetén a Társulás soron következő ülésén – határozattal - hívja el az adóst fizetési kötelezettségének 30 napon belüli teljesítésére.

Az ismételt felszólítás eredménytelen eltelte esetén a gesztor-település polgármestere jogosult inkasszó – azonnali beszedési megbízás - benyújtására a fizetési kötelezettségét nem teljesítő önkormányzattal szemben.

 

10./ A Körjegyzőség működésének ellenőrzése, a feladatokat egyeztetése céljából Zalahaláp és Sáska községek Polgármesterei a Körjegyző részvételével kéthavonta tartanak megbeszélést. A megbeszélésen meghatározott feladatokat emlékeztetőben rögzítik.

 

11./ A Körjegyző:

a./ ellátja a megállapodás alapján Zalahaláp és Sáska Képviselőtestületének, bizottságok és a képviselők működésével kapcsolatos igazgatási teendőket,

b./ előkészíti a Polgármesterek hatáskörébe utalt államigazgatási döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról,

c./ köteles a Körjegyzőséghez tartozó települések Képviselőtestületei ülésein maga vagy megbízottja útján részt venni,

d./ köteles a Körjegyző évente beszámolni minden Képviselőtestületnek a Körjegyzőség munkájáról.

 

12./ A Körjegyzőséget létrehozó Képviselőtestületek együttes ülése dönt:

 

a./ a körjegyző kinevezéséről, felmentéséről, a körjegyzővel szembeni fegyelmi és anyagi felelősség érvényesítéséről.

A körjegyzőség kinevezéséhez a Körjegyzőséghez tartozó Képviselőtestületek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangozó döntése szükséges.

 

b./ a Körjegyzőség ügyrendjének jóváhagyásáról és módosításáról,

 

c./ a Körjegyzőség költségvetéséről és zárszámadásáról.

 

13./ A Körjegyzőségből kiválni a naptári év első napjával lehet. A döntést a kiválásról legalább hat hónappal korábban kell meghozni.

 

14./ A Települési Önkormányzatok közötti – a Körjegyzőség működtetésével kapcsolatos- vita eldöntésére a tapolcai Városi Bíróság illetékességét kötik ki a megállapodást kötő felek.

 

Zalahaláp, 2010. július 19.

 

 

 

Szencz Lajosné sk. Kovács Nándor sk.

polgármester polgármester

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5 függelék a 3/2011.(IV.29.)önkormányzati rendelethez

Alaptevékenység		Alaptevékenységen belül Tevékenységek megnevezése	Az alaptevé-kenységre vonatkozó jogszabály*	Az alaptevékenység forrásai (Ha a forrás nem elegendő, más saját forrás kerül felhasználásra)	Az alaptevékenység feladatmutatója
Száma	Neve
381103-1	Települési hulladék vegyes begyűjtése, szállítása, átrakása	Hulladék elszállítás	Ötv.	Saját bevétel	-
421100-1	Út, autópálya építése	Út, autópálya építése	Ötv.	A létesítéshez, felújításhoz kapott bevételek (pl.: pályázatok)	-
522110-1	Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása	Közút fenntartás, híd fenntartás, alagút fenntartás, autóbusz végállomások, buszmegállók fenntartása	Ötv.	pályázatok, egyéb külső és belső forrás	-
682001-1	Lakóingatlan bérbeadása	ingatlan adás-vétel, ingatlan bérlet, ingatlan üzemeltetés, kezelés		bérleti díjak,	lakóingatlanok száma -
682002-1	Nem lakóingatlan bérbeadása	ingatlan adás-vétel, ingatlan bérlet, ingatlan üzemeltetés, kezelés		bérleti díjak	lakóingatlanok száma
841126-1	Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége	hivatal, hatósági igazgatási társulás tevékenysége	Ötv, Hatásköri törvény,	igazgatási bevételek	-
841127-1	Települési kisebbségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége	Kisebbségi önkormányzat tevékenysége	Ötv.	Önkormányzati támogatás
Alaptevékenység		Alaptevékenységen belül tevékenységek megnevezése	Az alaptevé-kenységre vonatkozó jogszabály*	Az alaptevékenység forrásai (Ha a forrás nem elegendő, más saját forrás kerül felhasználásra)	Az alaptevékenység feladatmutatója
841401-1	Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával összefüggő szolgáltatások			Önkormányzati támogatás	Közbeszerzések száma, átlagos értéke
841402-1	Közvilágítás		Ötv.	más saját bevétel	-
841403-1	Város- és községgazdálkodási szolgáltatás	egyéb város és községgazdálkodási tevékenység	Ötv.	Átvett pénzeszköz	-
841901-1	Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai			jogszabály szerint	-
841902-1	Központi költségvetési befizetések			Jogszabály szerint
851011-1	Óvodai nevelés, ellátás		Ötv., Okt. törvény	normatív hozzájárulás, más, saját forrás	ellátást igénylők száma
852011-1	Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)		Ötv., Okt. törvény	normatív hozzájárulás, más, saját forrás	tanulók száma
852021-1	Általános Iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)		Ötv., Okt. törvény	normatív hozzájárulás, más, saját forrás	tanulók száma
862101-1	Háziorvosi alapellátás		Ötv.	önkormányzati támogatás	Vállalkozó
862102-1	Háziorvosi ügyeleti ellátás		Ötv.	önkormányzati támogatás
862301-1	Fogorvosi alapellátás		Ötv.	Önkormányzati támogatás	Vállalkozó
	Alaptevékenység	Alaptevékenységen belül tevékenységek megnevezése	Az alaptevé-kenységre vonatkozó jogszabály*	Az alaptevékenység forrásai (Ha a forrás nem elegendő, más saját forrás kerül felhasználásra)	Az alaptevékenység feladatmutatója
882111-1	Rendszeres szociális segély	Tartósan munkanélküliek rendszeres szociális segélye, rendelkezésre állási támogatása	Ötv. Szoc. tv.	állami támogatás, és saját forrás	ellátást igénylők száma
882112-1	Időskorúak járadéka		Ötv., Szoc. Tv.	állami támogatás, és saját forrás	ellátást igénylők száma -
882113-1	Lakásfenntartási támogatás normatív alapon		Szoc. Tv	állami támogatás	ellátást igénylők száma
882114-1	Helyi rendszeres lakásfenntartási támogatás		Szoc. Tv	állami támogatás, és saját forrás	ellátást igénylők száma
882115-1	Ápolási díj alanyai jogon		Szoc. Tv	állami támogatás	ellátást igénylők száma
882116-1	Ápolási díj méltányossági alapon		Szoc. Tv	állami támogatás, és saját forrás	ellátást igénylők száma
882117-1	Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátások	Gyermekvédelmi kedvezmény Étkezési térítési díj kedvezménye	Ötv. Szoc.tv.	állami támogatás, és saját forrás	A tárgyév során a rendsze- res gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság megállapítását kérelmezők száma
882118-1	Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás		Gyermekv.tv.	állami támogatás	A tárgyév során kiegészítő gyermekvédelmi támoga-tást kérelmezők száma
Alaptevékenység		Alaptevékenységen belül tevékenységek megnevezése	Az alaptevé-kenységre vonatkozó jogszabály*	Az alaptevékenység forrásai (Ha a forrás nem elegendő, más saját forrás kerül felhasználásra)	Az alaptevékenység feladatmutatója
Száma	Neve
882119-1	Óvodáztatási támogatás		Gyermekv.tv.	állami támogatás	A tárgyév során az óvodáztatási támogatást kérelmezők száma
882121-1	Helyi eseti lakásfenntartási támogatás		Szoc. Tv	saját forrás	ellátást igénylők száma
882122-1	Átmeneti segély		Szoc. Tv	saját forrás	ellátást igénylők száma
882123-1	Temetési segély		Szoc. Tv	saját forrás	ellátást igénylők száma
882124-1	Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás		Gyermekv.tv.	saját forrás	A tárgyév során rendkívüli gyermekvédelmi támo-gatást kérelmezők száma
882125-1	Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása		Szoc. Tv	állami támogatás	ellátást igénylők száma
882129-1	Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások		Szoc. Tv	saját forrás	ellátást igénylők száma
882201-1	Adósságkezelési szolgáltatás		Szoc. Tv	állami támogatás	ellátást igénylők száma
882202-1	Közgyógyellátás		Szoc. Tv.	saját forrás	ellátást igénylők száma
882203-1	Köztemetés		Szoc. Tv.	Saját forrás	Köztemetést igénylők száma
889921-1	Szociális étkeztetés		Ötv., Szoc. tv.	térítési díj bevétel, állami hozzájárulás és saját forrás	ellátást igénylők száma -
889942-1	Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás		Ötv., Szoc. Tv.	Saját forrás	Támogatást igénylők száma
890301-1	Civil szervezetek működési támogatása		Ötv.	Saját forrás	A benyújtott és befogadott pályázatok száma, igényelt támogatási összeg
890441-1	Közcélú foglalkoztatás		Szoc. Tv.	Állami támogatás, saját forrás
890442-1	Közhasznú foglalkoztatás		Szoc. Tv.	Állami támogatás, saját forrás
890443-1	Közmunka		Flt. Tv.	Állami támogatás, saját forrás
910123-1	Könyvtári szolgáltatások		Ötv.,	Mozgókönyvtári támogatás	A kiszolgált olvasói kör nagysága (fő)
910203-1	Múzeumi kiállítási tevékenység		Ötv	Saját forrás	Kiállítások száma
910502-1	Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése		Ötv.,	bérleti díj, egyéb hasznosítási díj,	Működtetett közműve-lődési formák száma (db)
931102-1	Sportlétesítmények működtetése, fejlesztése		Ötv.	Saját forrás
960302-1	Köztemető fenntartás és működtetés		1999. évi XLIII.tv.	Saját forrás
811000-1	Építményüzemeltetés		Ötv.	Saját forrás
812100-1	Általános épülettakarítás		Ötv.	Saját forrás
860000-1	Eü-int.progr.komplex fejl.tám.		Szoc.tv.	Saját forrás,állami tám.
862240-1	Egyéb, máshova nem sorolt játóbeteg.ellátás		Szoc.tv.	Állami támogatás
869041-1	Család- és nővédelmi eü.gondozás		Szoc.tv.	Állami támogatás
869042-1	Ifjúság-egészségügyi gondozás		Gyvt.	Állami támogatás
869043-1	Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás		Ötv.	Saját forrás, állami tám.
869044	Nem fertőző megbetegedések megelőzése		Ötv.	Saját forrás, állami tám.
869051-1	Környezet-egészségügyi feladatok		Ötv.	Saját forrás, állami tám.
869052-1	Település-egészségügyi feladatok		Ötv.	Saját forrás, állami tám.
869071-1	Szabadidős és nem kiemelt sportolók sportegészségügyi vizsgálat, felügyelete, ellenőrzése		Ötv.	Saját forrás, állami tám.

 

 

 

*A megjelölt oszlopban található jogszabályok:

- Ötv.: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.

- Okt. törvény: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv.

- Hatásköri törvény: a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről,

- 1993. évi CX. tv.: a honvédelemről szóló 1993. évi CX. tv.,

- Gyermekv. tv.: a gyermekek védelméről és a gyámügyi eljárásról szóló 1997. évi XXXI. tv.,

- 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv.

- 1999. évi XLIII. tv. a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv.

- Nektv.: 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

- 1991. évi IV. tv. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküli ellátásról