Zalahaláp

Zalahaláp községet a Tapolcai – medencét körülölelő tanúhegyek északi részén találjuk. Tapolca, Nyirád, Sáska, és Hegyesd településekkel határos.

A község létezéséről 1243-ban kelt írásos feljegyzés tanúskodik. Előbb az Atyuz nemzettség, majd a Bogát-Radvány család birtoka. Későbbi birtokosai között találjuk a Halápi családot. A helységnév személynévből keletkezett, a község 1950-ig Zala megyéhez tartozott.
A Haláp-hegy tetején nagy kiterjedésű őskori település nyomaira bukkantak 1938-ban. A kőbányászat során bronz- és vaskori leletek kerültek napvilágra.

Zalahaláp a központi belterületen kívül Ódörögdpuszta, Újdörögdpuszta, és Kolónia településrészekre tagolódik. Ódörögdön és Újdörögdön uradalmi gazdaságok voltak. Nagyobb uradalmi birtokosok voltak a Bogyay, Rónai, a Hedri és az Ambrus családok. Kolónia településrész a kőbánya 1912-ben történő beindításával jött létre, mivel ott a bányászok számára szolgálati lakásokat építettek.
A halápi lakosok nagy része a település adottságából következően 1912-ig csak a mezőgazdaságban talált megélhetést, ezt követően pedig a bányászatban is. Kereseti lehetőséget nyújtott a Bakonyi Bauxitbánya.

1959-ben megalakult a termelőszövetkezet. Az 1960-as évek második felétől a szövetkezet ipari tevékenységet folytatott, ennek köszönhető, hogy ma is több mint 100 főnek tudnak munkát biztosítani.

Az 1970-es évek elején a település nyugati részén, a Balaton-felvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Keszthelyi Erdőgazdasága parkettagyárat épített. Ezzel a fejlesztéssel mintegy 120 munkahelyet létesített. 1985-re a dolgozók létszáma elérte a 400 főt, Balatonfelvidéki- Erdő és Falfeldolgozó Rt. néven működött tovább az anyacég, ami mára átalakult Bakonyerdő Zrt-vé. Az ódörögdi földeken a HM Erdő-, Vad- és Mezőgazdaság – Budapest gazdálkodik.

A szövetkezet 1974-ben a Badacsony Mg. Ipari Szövetkezethez került. 1992-ben a szövetkezet átalakulása révén két szövetkezet székhelye lett Zalahaláp. A Csavargyártó Szövetkezetnek, mely teljes egészében itt működik, és a Zalahaláp-Sáska Ipari Mezőgazdasági Szövetkezetnek – ma ZA-SA Ipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. – melynek a szomszédos településen is van üzemegysége.

A település lakosságszáma a 70-es évektől a 80-as évek közepéig erősen csökkent, de az 1980-as évek végétől a dinamikus növekedés a jellemző, 1985-től nőtt az új lakótelkek kialakítása, és beépítése. Ma már településünk lakossága 1300 fő.

A településen három kastély található, ezekből egy Zalahaláp belterületén, egy Ódörögdpusztán, egy pedig Újdörögdpusztán. Az ódörögdi kastélyépület magánkézbe került, az újdörögdi pedig önkormányzati tulajdon, melyben bérlakások kerültek kialakításra.

1433-ban Ódörögdön a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére kápolnát épített Halápi László. A település barokk stílusú római katolikus templomát 1770-ben a Bogyai uraság építette. Oltárfreskóját a neves németalföldi festő, Franz Anton Maulbertsch festette. A római katolikus templom műemlék jellegű épület. A község 100 %-ban magyar anyanyelvű, az emberek többsége római katolikus vallású.
A templomkertben található az I. és II. világháborús bazaltból készült emlékmű, mely a település világháborúkban elhunyt lakosainak állít emléket.
A plébániai hivatalhoz hozzátartozik a településen kívül Sáska, Gyulakeszi, és Tapolca-diszeli városrész.
A XIX. század elején a Rónai család leszármazottai, a Bogyai család a község főterére Szentháromság szobrot emeltetett, melyet 2000-ben állítottak vissza eredeti helyére.
A falu bejáratánál Szent Vendel szobor áll, utcái mentén és a hegyben is gyönyörű kőkereszteket talál az idelátogató.

A település 1 hektáros természetvédelmi területtel rendelkezik, a több mint 200 éves mamutfenyő igazi ritkaság az egész megyében. A park mellett szépen gondozott zöldövezetben működik a Művelődési Ház, és az általános iskola, mely 1996-ban Csontváry Kosztka Tivadar festőművész nevét vette fel. Az iskolában alapfokú művészetoktatás folyik, néptáncot 6 évfolyamon tanítanak.
A művelődési házban Nyugdíjasklub, Zalahalápi Leila Hastánccsoport, Csontváry Általános Iskola és AMI néptánccsoportjai, Ju Jitsu – harcművészeti edzés, Baba-Mama Klub működik.
Itt kapott helyet a községi könyvtár, állománya több mint 6000 kötet, valamint az e-Magyarország pontot üzemeltető, 6 számítógépparkkal felszerelt Teleház is.
A híres halápi hímzés szép példányai a Néprajzi Múzeumban is fellelhetők.
A „KACAGÓ” Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda-Bölcsőde 3 óvodai csoporttal 2006-ban egy felújított épületben fejleszti-gondozza a jövő iskolásait.

A Háziorvosi Szolgálat 1992-től működik, 1985-ben digitális telefonhálózatot, 1997-ben földgázvezetéket építettek. A hegyben több ütemben kiépítésre került az ivóvíz-hálózat, valamint a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése is megvalósult 2003-ban.

A településen közösségi összefogással épült a Park Vendéglő, mely melegkonyhás vendéglátóipari egység, valamint az ABC áruház.

A településen nagy múltja van a szőlőtermesztésnek. A Haláp-hegy lankáin jó minőségű, száraz, testes, savas vörös és fehér borokat termelnek az itteni gazdák.

A Zalahalápi Ipari Park 2003. év decemberében nyerte el az „Ipari Park” címet. Veszprém megyében, a Balaton-felvidéken fekvő településünk belterülete határán elhelyezkedő park összterülete 38 ha, melyből 28 ha-n már főleg ipari gyártó tevékenységet folytató vállalkozások működnek. Az Ipari Parkban 10 ha, nagyrészt közművesített szabad terület várja az érdeklődő befektetőket.

Településünk elmúlt években történt fejlesztései:

  • Önkormányzati hivatal felújítása
  • Óvoda felújítása, bővítése
  • Templom tetőszerkezetének felújítása
  • Iskola épületének részleges felújítása
  • Művelődési Ház bővítése, felújítása
  • Sportöltöző építése

Zalahaláp – Sáska Települési Önkormányzatok által közösen fenntartott intézmények:
Körjegyzőség, „KACAGÓ” Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda-Bölcsőde, Csontváry Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény.